Dráma készült Nagy Imréről! - Kortársak véleménye Fazekas István darabjáról

                                                                 Árkosi Árpád (rendező, Nemzeti Színház)

Ez a  mű méltó folytatása azon történelmi drámáknak, amelyek felelősséggel és merész írói fantáziával készítenek látleletet nemzetünk sorsfordító "pillanatairól". A drámai szerkezet minden elemében megtartja azt a roppant terhet, amelyet felemel, sőt azt a végsőkig fokozni tudja. Nemcsak a szobrokban is megörökített "nagyok", de a névtelen hősök is ugyan olyan erősen képviselik és formálják azt a társadalmi tablót, amelyben önmagunk jelen idejű arcát, lelkületét fedezhetjük fel. Hiszem, hogy meg fogja találni azt a színházat, mely méltó módon  színpadra is álmodja!

Falussy Lilla (dramaturg, Újszínház)

Fazekas István legújabb drámai remeke, a Kegyelmet nem kérek, kegyetlen őszinteséggel mutatja be az 1956-os forradalom utáni tisztogatásokat, a hatalom stabilizálódási időszakában. A dráma a recski kényszermunkatáborban kezdődik, majd felváltva mutatja be a kádári hatalom berendezkedését, a Nagy Imre pert, valamint a menekülő magánéletet. A társadalom polarizálódik ebben az időszakban, akinek engedi a lelkiismerete, a koncepciós perekben árulóvá lesz, cserébe jó munkát és nyugodt életet kap. Aki viszont ragaszkodik az elveihez, menthetetlenül elbukik. Ez utóbbi utat járja be Tibor, a darab egyik főhőse, aki túl sokat tud Kádárról, mivel vele tartott a nehéz időkben, s mert a forradalom leverése után is a forradalom mellé áll mindenképpen vesznie kell. A darab egy dokumentumdráma pontosságával idézi fel a hamis tanúvallomásokra épülő Nagy Imre pert és az emblematikus "Kegyelmet nem kérek" mondattal zárul, pontosabban feloldja a feszültséget egy istentiszteleti úrvacsora kezdeti pillanatával, mely az időtlenségével univerzálissá és örökérvényűvé emeli a darabot. Nem hiányzik a férfias humor sem, mely legfőképpen a munkatáborban játszódó jeleneteket szövi át. Ezek között legemlékezetesebb a Sztálin halálát hírül hozó krónikás, akit kínvallatása során az emésztő gödörbe nyomtak bele fejjel lefelé és egy itt elejtett újságból értesül Sztálin halálhíréről. Igazi vérbeli közép-európai szatíra született Fazekas István tollából.

Kaiser László (író, dramaturg)

A Béres Józsefről szóló darab után Fazekas István új drámájában a recski munkatábor hétköznapjaitól Nagy Imre halálra ítélésig terjedő bonyolult és mégis egyértelmű időszakot vizsgálja. A sajátságos jelenettechnikával íródott mű eszmeisége, az „öntudat amputálásának" lehetetlensége, vagyis az emberi méltóság és tartás megőrzésének nagyszerűsége a drámában még kevés az írói üdvösséghez. Ehhez színi mozgásra és életre képes alakok kellenek, dramaturgiai biztonsággal megteremtett, korra jellemző szituációk s nem történelmi szócsővé formát verbalitások, egyszóval mindaz, ami Fazekas darabját, ezt a remek 56-os és emberi drámát (benne sorsokkal, tragédiákkal) kitűnővé teszi és az írót igazi színpadi szerzővé avatja.

Pethő Sándor (filozófus, vallástörténész, Károli Gáspár Református Egyetem)

Történelmi drámát írni hálátlan feladat. Ha az író puszta ürügyként használja a történelmet, annak a hitelesség láthatja kárát. Ha viszont kitartóan ragaszkodik hozzá, azt gyakran a cselekmény szenvedi meg.                                                                                                                                    

Fazekas István ötödik drámájában erre a hálátlan feladatra vállalkozik. A kor, melyet színpadra visz, - az 1953 és ’56 közé eső időszak - a magyar történelem ellentmondásos korszaka. Egyszerre fullasztó és lelkesítő évek, történelmünk sűrített kivonata. Zsarnokság, forradalom, árulás, bosszú, megtorlás – a tragikus nemzeti történelem, és a fordulatos történelmi dráma szinte minden kelléke megvan benne.  Az 1953 és ’56 közötti időszak kollektív történelmi neurózis. Nemcsak azért, mert egyszerre a kisszerű, jellemtelen antihősök és a megcsalatott, bukásra ítélt valódi hősök kora. Azért is, mert több mint fél évszázad után is indulatokat vált ki belőlünk. Évtizedek elhallgatása, és immár negyed század gyakran piszmogó recepciótörténete után se mondhatjuk el, hogy helyére került volna a lelkünkben! Nem tudjuk elengedni, mert soha nem volt igazán a miénk! Nemcsak a bukás emléke maradt velünk, hanem emlékükben, és olykor fizikai valóságukban – és valószínűleg ebből nőhet majd ki az 1989 utáni korszak történelmi drámája –a bukást előidézők szelleme is. Fazekas István színdarabjában Kádár, Biszku, a minden rendszerváltáskor új ruhába bújó ÁVH-s is hős: annak a kornak a hőse, melynek kisszerű antihősökre van szüksége ahhoz, hogy a valódi heroizmust megtörje, akasztófára küldje, emigrációba kényszerítse. Az író ítélete a korról?  A kor ítélete önmagáról. Az áldozat és a gyilkos egymásba kapaszkodó történelmi haláltánca, melyet - mint a dráma utolsó jelenetében - csak a szembenézés szakrális aktusa oldhat fel.

Fazekas István drámája elfojtásainkkal szembesít bennünket. És ezáltal szabadít fel, ha maradt még lelkierőnk a szabadság elviselésére.

Szabó Csilla (rendező, ÉS?! Színház)

Miért fontos egy dráma az 1956-os eseményekről? Azért is, hogy ne történhessen még egyszer a magyarság történelmében olyan embertelenség, mint az ötvenes években. A dráma ugyanis nemcsak mozgat, de mozgósít is! Hogyan jut el egy nép odáig, hogy változtatni akar sorsán, és hogyan jut el odáig, hogy a terror nyomása alatt már nem mer semmit sem tenni, csak tűr? Az ember nem gonosznak született, hanem szabadnak, szépnek. Mi juttatja hát el odáig, hogy elfelejti emberségét, és másokat megalázva, elnyomva szolgál egy olyan hatalomnak, mely hazugságok árán épít hazug ideológiákat? Szabad-e ilyen hatalmakat szolgálni, vagy lehet-e nem szolgálni, ha már az ember fizikai léte a tét? Ezek a kérdések dolgoztak bennem, amikor Fazekas Pista drámáját olvastam. Fontos, hogy a fiatalok ezrei kezébe jusson ez a mű! Fontos, hogy színház-pedagógiai foglalkozásokon elemezzék a hatalom kérdéseit! Hogyan maradhatnak emberek minden helyzetben! Hogyan lehet civil kurázsival tenni a hatalom túlkapásaival szemben!

Véghelyi Balász (író, költő)

Mi a történelem? A mindenkori jelen emlékezete. Az élet tanítómestere. A győztesek igazsága. Hősök és árulók, dicső és bukott vezérek egy hatalmas színpadon. Főúri lakomák és kenyérre váró embersorok. A történelem maga az élet. Valamennyire tehát minden igazi dráma a történelemről szól. Fazekas István műve a történelmet alakítók jellemét és motivációit vizsgálja egy olyan korszakban, amikor az embernek választania kellett jó és rossz, igaz és hamis között. A választáson gyakran az élete vagy a szabadsága múlt. Az ötvenes évek ismert és jellegzetes figuráinak eleven megidézésével mutatja be történelmünk sötét korszakát – és azt a pillanatot, amikor egy nép azt mondta: elég volt. Méltó főhajtás ez a mű 1956 hősei előtt.

                                  

EchoTvUjszinhaz15

Cseh Tamás Nem látlak én téged többé

Így készült A kőszívű ember fiai - Újszínház

A kőszívű ember fiai premier taps (részlet) - Újszínház

A kőszívű ember fiai premier taps (részlet) - Újszínház

A megvádolt szerzője drámát írt Nagy Imréről

A Napkút Kiadó gondozásában hamarosan megjelenik Fazekas István Kegyelmet nem kérek című drámája!

Nagy Imre nem ker kegyelmet

Véget ért egy korszak! (Fazekas István Csoóri Sándorról)

Oláh János: Elérhetetlen föld

Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1956-1957 - Könyvbemutató

Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1956-1957

Forgószínpad – 2016. február

Béres - Újszínház

Othello, a velencei mór tragédiája (teljes film - HUN)

Jókai Anna: Gondolatok Fazekas István Megnyerhető veszteségeink című kötetéről

Fazekas István Megnyerhető veszteségeink című legújabb könyvét szeretettel ajánlom az olvasó figyelmébe. A kötet igényes publicisztikai írásokat, filozófiai elmélkedést, esszé-rangú megnyilatkozásokat tartalmaz. Külön bája az összeállításnak a diákkori napló, a 80-as évek már meg-megroppanó Kádár-diktatúrájának ironikus képeivel. Egy öntörvényű lélek eszmélkedése ez, a társak, a különböző típusok és tanárok érzékletes megörökítése. Formálódik a későbbi költő, akit Ratkó József emberi- és írói tartása indít el. Gördülékeny stílus, őszinte kitárulkozás. Ugyanez jellemzi a szerző későbbi, kritikai írásait is: a nemzethez való rendíthetetlen hűség jegyében választ.Tűnődései az ész és a szív szövetségében fogannak. Fazekas Istvánnak határozott véleménye van rontott jelen időnkről, feladatainkról. Szépítés nélkül fogalmaz, de soha nem sugall reménytelenséget. Az európaiságról vallott felfogása egyértelmű: „Segíts a bajban lévőn, akár a legnagyobb áldozatvállalás árán is. Ez az áldozatvállalás kell, hogy megkülönböztesse az európai embert mindenki mástól, hiszen mi tudván tudjuk a legfontosabbat: a szeretet az élet.” Vajha megszívlelné az uralkodó politika a magasabb szférából származó intelmet!Fazekas István bátran beszél a három Trianonról is: az 1920-as csonkításhoz hozzáadja 1956 tragédiáját és a 2004-es gyalázatos népszavazási eredményt, a „lelki Trianont”. Amiről ír, a gyakorlati életben is képviseli. Nemcsak szeretett városáért, Százhalombattáért dolgozik, de az egész magyarság sorsa foglalkoztatja. Vallja: „A művészet a veszteségeket mindig úgy tudja megjeleníteni, hogy abból újabb értékek keletkezhessenek. A mi magyar sorsunkban még sok oly veszteség van, ami a költészetben megfogalmazásra vár… vannak még megnyerhető veszteségeink.”Ehhez az eszmei csatához kívánunk csüggedésmentes erőt és szövetséges, együtt gondolkodó olvasókat.

(Fazekas István: Megnyerhető veszteségeink. Budapest, Hungarovox Kiadó, 2007.) 

Jókai Anna írása először a Polisz 2008. évi májusi számában jelent meg.

Hamlet

Az ember tragédiája - 1. szín (rajzfilm)

http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20111129-az-ember-tragediaja-kritika-jankovics-marcell-madach-imre-.html

Fáklyaláng (1963) bemutató (SZETE)

Petrőczi Éva írása Fazekas István drámájáról

„Magyarnak lenni óriási lehetőség”

Fazekas István: A megvádolt, Történelmi dráma három felvonásban

Cédrus Alapítvány–Napkút Kiadó, Budapest, 2015.

A Béresről szóló darab igazi közönségsiker lett

„A rendszerváltással egy időben a kortárs magyar vers és széppróza mellett kijelenthetően a drámairodalmunk szorult leginkább háttérbe, főleg a máról, a közelmúltunkról szóló darabok.” – olvashatjuk Serfőző Simon fülszövegében. Ha áttekintjük az utóbbi negyedszázad magyar irodalmát, világosan látható, hogy valóban a dráma legújabb kori literatúránk mostohagyermeke. Ezen a helyzeten már eddig is sokat változtatott a 2010 óta már négy drámát publikáló jogász-költő-teológus-szerkesztő, a Hubay Miklós által is nagyra értékelt Fazekas István. Legújabb darabjának főhőséül dr. Béres Józsefet választotta, aki bárhol a világon szülőföldje dédelgetett kedvence, büszkesége lett volna, de a kádári Magyarországon, különösen 1975–1976 között, kuruzslással vádolt, nemkívánatos elem. A dráma ezekben az években játszódik Kisvárdán, Béres József életének, kutatásainak, első gyógyításainak helyszínén, illetve Kassán és Pozsonyban. A Felvidékhez erősen kötődő, a Selye János Egyetem református teológiai karán most ötödéves szerző egy leukémiás kassai kislány, (egy költő-színész házaspár gyermeke!) Katinka betegségének és gyógyulásának történetén keresztül nem csak Béres József kálváriáját hozza közelebb hozzánk, hanem kisebbségi sorban élő magyar értelmiségiekét is. Idézzük itt a szerző önvallomását, amely nem kizárólag az általa nagy szeretettel és tisztelettel övezett főhős sorsára vonatkozik, hanem mindazokéra, akik a „honi rozsda” – Ady szavával élve – pusztításai közepette is hatni és használni akarnak: „Béres József sorsában nem az a legmegrázóbb, hogy az igaz és elnyomott ügyért szembeszáll a hamis vádlókat és hamis tanúkat ellene uszító romlott erőkkel. A valódi földindulást az okozza, hogy felismeri: az igazság a szeretet szinonimája.” A Béres Cseppben – a tenger, mondhatnánk erre a korabeli dokumentumokat és Kósa Ferenc „Az utolsó szó jogán” című, kétrészes dokumentumfilmjét is felidéző, sodró erejű drámáról. Amelynek ősbemutatója a Kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban lesz, 2016. január 9-én, s Budapesten, egy későbbi időpontban, az Új Színház mutatja be.

Fazekas István az Írószövetségben

            Pozsgay Imre, aki az egykori Béres-ügy koronatanújának és tettestársának nevezte magát a drámakötet premierjén, ugyanezen a Béres családdal közös, megindító rendezvényen kimondott egy nagyon fontos mondatot: „Magyarnak lenni óriási lehetőség.” Ennek a reformkoriasan hangzó állításnak az igazságtartamát beszédesen illusztrálja Fazekas István máris nagy érdeklődést keltő színműve. Nem túlzás kimondanunk: A megvádoltat jelenleg még csak olvasva, de hamarosan színpadon is viszontlátva, úgy érezhetjük, Németh László megtisztító erejű társadalmi drámáinak, még ha helyenként az ő szóhasználatánál élesebb, nyersebb párbeszédekkel is, van már méltó huszonegyedik századi örököse.

                                                                                              

                                                                                                     Petrőczi Éva

(Petrőczi Éva írása megjelent a Mértékadó 2015 adventi számában!) 

Mario és a varázsló (Thália Színház 1967)

A két Bolyai - 1978 Németh László

Vérünknek szép heve - Fazekas István hangoskönyve

József Attila versek Latinovits Zoltán előadásában

Latinovits Zoltán / József Attila - Eszmélet

Osztályfőnöki óra (L’art pour l’art Társulat)

Jacopone da Todi Hétfájdalmú Szűzanya /részlet/ (Fazekas István Stabat m...

Fazekas István A MEGVÁDOLT 2015 03 16

ELVIRA (Fazekas István azonos című darabjának rövidített változata)

Dráma Béres Józsefről

Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró Fazekas Istvánnal, a Béres szerzőjével

Hatalmas sikere van Fazekas István A megvádolt című darabjának Kecskeméten. Árkosi Árpád kitűnő érzékkel nyúlt a megrendítő és egyben felemelő színdarabhoz, mely valóban vérbeli történelmi dráma. Budapesten az Újszínház a napokban kezdte el játszani a darabot. Itt a produkciónak a címe: Béres. Dr. Béres József hetvenes évekbeli küzdelmét Kósa Ferenc filmje tette közkinccsé. A Béres rendezője a Kossuth-díjas Kerényi Imre. Kerényi nagy vehemenciával nyúl a darabhoz, s valóságos tükröt tart a nézők elé a hetvenes évek "puha" diktatúrájáról. A hatás frenetikus. A darab tehát Budapesten is siker. Fazekas István elsősorban költőként és műfordítóként ismert. A drámaírói pályán Hubay Miklós indította el.